Sportnyelven szólva, szombaton abszolút telt ház előtt került sorra, a Tolcsvayék és a Trió koncertje, annak apropóján, hogy megjelent a róluk szóló könyv, Majnik László nagyszerű munkája, két CD-vel és egy DVD-vel kiegészítve.
Sajnos már csak a Tolcsvay testvérek képviselték a zenekart. Móricz Misinek el kellett mennie, mert koncert után és koncert előtt állt, így csak beköszönt, pedig jó lett volna Őt is hallani, hiszen neki is nagyon jó humora van, és sok jó sztorit tudott volna mesélni, remélem egyszer még, viszont látjuk itt a klubban, nagyszerű hiánypótló lenne. Sajnos Czipó Tibi, és Oszi már nem lehetett itt. Én, pedig itt említeném meg Kiss Zolit is, akivel több, mint két évig együtt dolgoztunk (1971-73 között) a zenekar mellett, Ő volt a vezető technikus. Sajnos már Ő is elment. Nagyon jó csapat voltunk, szinte testvéri hangulat uralkodott, öröm volt velük dolgozni, és nagyon jó még a mai napig is velük találkozni. Na, de vissza a koncerthez Tibi felvezetése után, Majnik László beszélgetett „hőseinkkel” és nagyon jó sztorik kerültek elő, főleg Béla volt elemében, de hát az idő szorított, és már mindenki nagyon várta, hogy mikor csapnak a fiúk a húrok közé. Nagyszerű produkciót láthattunk, ott helyben beszélték meg, hogy melyik számot kellene játszani. Sokan azon tűnődtünk, nem kisebbítve a Verkli együttes érdemeit, hogy milyen jó lenne, ha a fiúk játszanának egész este, azonban sajnos az idő itt is közbeszólt. A Laci még a közönséget is megénekeltette. A dedikálásra, hosszú tömött sorokban álltak a klubtagok, itt is nagyon vidám volt a hangulat, látszott hogy korosztályunk mennyire érti és szereti a Tolcsvayékat. Az est második részében a Verkli együttes játszott Illés dalokat. A Tanár úr és diákjai, most is nagyszerű műsort adtak, nagyon tehetséges fiatalok, még az sem okozott problémát, hogy dob nélkül csinálták meg a számokat. Mindent egybevetve csodálatos este volt, sokáig fogunk emlékezni rá, Jutka meg Tibi pedig, megint nagyot dolgozott. Köszönjük!
|
