|
Színváltás:
|
| << 1 >> |
| Az Utolsó Európai | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.02.06 12:14:03 (H) 158. |
| Sziasztok! Szörényi-kérdésben írnék néhány gondolatot, elsősorban az István, a király és az Attila zenei összehasonlítása terén, remélhetőleg néhány kérdésre választ kapunk a művek hatásait illetően. Nos, az első és legfontosabb az Istvánnal kapcsolatban az, hogy jó időben, jó helyen, és a lehető legjobb szerzőpáros által íródott. Ez a páros ismerte/i a magyar történelmi, politikai környezetet, viszonyokat, igen nagy zeneszerzői és szövegírói tehetséggel és rutinnal rendelkezett, és szerencséjükre adott volt egy olyan időszak, ahol egy ilyen műre szükség volt, s ezt a döntéshozók is felismerték. Midemellett a legfontosabb tényező, hogy az István rockzenei megközelítésben íródott; bár tele van komlyzenei elemekkel mind a hangszerelés, mind témák terén, az alapattitűd a jó kis rockzene, ami könnyen befogadható, hiszen a slágerek alapsémáira épül. Rengeteg tipikus példáját lehetne ezeknek említeni, de biztos vagyok benne, hogy ezeket itt mindenki ismeri.  A fentieknek mind nagy szerepük van abban, hogy az István a mai napig a leghatásosabb Szörényi-mű, mind zeneileg, mind szövegeire nézve. Ha a zenei különbségektől eltekintünk is, azt a korszakot többé visszahozni nem lehet, amiben ez a mű íródott, így ezen másodlagos hatások minden későbbi műből kimaradnak. Zeneileg azonban még jelentősebb különbségeket is találunk. Annak jelei, hogy Szörényi a Fonográf-korszak végére végképp beleunt a 3 perces rockslágerekbe - mint ezt nyilatkozta is -, az Attlia esetében markánsan érezhetőek. Az Attila ugyanis már inkább komolyzenei mű, mint rockmuzsika. Ez egyfelől pozitívum, mert zenei eszköztára sokkal szélesebb, "zenetartalmilag" gazdagabb, mint az István (pl. nagyságrenddel több módosított hang, hangnemváltás van benne), másfelől azonban ez megnehezíti a befogadását laikus fülek számára. Kevésbé lehet lelkesedni érte, mert témái az összetett dallamkészlet miatt nehezen megközelíthetőek; Szörényi itt ugyanis nem slágerekben gondolkodott, mint az István esetében, hanem a mű egészében, tematikai egységében, és emiatt maga az alkotás is nehézzé, úgymond komolyzenei jellegűvé vált. Inkább opera, mint rock. Mindehhez társul a szövegek alacsony színvonala - Lezsák lehet hogy jó költő, de rockszövegek terén nem versenyezhet Bródyval, s jól tudjuk, hogy a választás rá nem szövegírói tehetsége, hanem politikai okok miatt esett. A fentiek bőven elegendőek arra, hogy meghallgatva a két művet, az István bizonyuljon győztesnek szinte tetszőleges hallgató esetében. Az Attila értékei ugyanis olyan mélységű hallgatás esetén mutatkoznak meg igazán, ameddig áltagos zenehallgató ritkán jut el, ha egyáltalán eljut valaha. |
|
| << 1 >> |